Egy termék előállításának kiindulási fázisától a termék fogyasztóihoz való eljutását nevezzük ellátási láncnak, melynek hibamentes működésért a logisztika és a logisztikában dolgozó munkatársak a felelősek. A logisztikában a raktározás az egyik legmeghatározóbb tevékenység, mely az ellátási lánc különbözői elemei között felmerülő áruáramlási ütemkülönbségek kiegyenlítését kell hogy ellássa. A raktározás tehát a felmerülő igényeket elégíti ki a tárolt készletekből, a logisztikai követelményrendszerek segítségével.

A rendszer azonban túl nagy, így a pontosítás érdekében a rendszert alrendszerekre bontják, melyek külön-külön önálló tevékenységgel bírnak, de szerves része marad a logisztikai ellátó rendszernek. Ezek alapján a három fő vonulat a beszerzés, a termelés, valamint az elosztás (értékesítés). A három szakmai terület egymással láncot alkotva működnek. Ennek a láncnak a beszerzés és a termelés közötti legfontosabb eleme az alapanyag raktár. Az alapanyag tárolástechnika és raktártechnika tehát az ellátási lánc és a logisztika egyik legfontosabb és nélkülözhetetlen eleme.

Az alapanyag raktár kialakításánál nagyon lényeges a tárolástechnika meghatározása, mert csak a tökéletes raktártechnika mellett képes ellátni a raktár a feladatát. Fontos, hogy a berendezések beszerzése előtt alaposan mérjük fel, hogy a gyártáshoz szükséges alapanyagok és kiegészítő elemek mekkora kiszerelésben és mennyiségben kell, hogy folyamatosan készleten legyen. Határozza meg, hogy a tárolni kívánt alapanyagok áruegység alakja és csomagolása milyen. Ezek alapján a darabáru, dobozolt áru, kötegelt áru, zsákos áru, esetleg hordós áru tartályos vagy konténeres áru mekkora mennyiségben fordulhat elő egy adott időegység alatt. A folyamatos gyártáshoz és a felmerülő igények kielégítéséhez szükséges készlet alapján már könnyedén be tudja rendezni az alapanyag raktárnak szánt területet a helykihasználás optimalizálásával.